Az este, miután kiírtam magamból végre azt, amire évek óta készülök megnyugodtam. Kora este volt, de nem akartam már semmit csinálni, így előkészítettem a szükséges dolgokat másnapra és lefeküdtem. Az ablak láncrésnyire nyitva, fantasztikus illatokkal keveredett a lehűlő levegő, amely beáramlott rajta. Mélyeket lélegezve oltottam le gondolat-szentjánosbogaraimat, mígnem elmerültem az álom puha mélyére.
A másik pillanatban már ki is kellett nyitnom szemem, időt jelzett ébresztőre állított telefonom. Az éjjel sms-em jött a tudjátok kitől, de nem olvastam el, ráérek vele. Nagyon korán volt, fél négykor még a madarak is csak készülődnek a nap ébresztésére. Semmi álmosságot nem éreztem, friss voltam és kipihent, ezen kissé csodálkoztam az elmúlt hetek fizikai és szellemi hajszája után, de örültem is neki. A környék még csendes. Gyorsan felkeltem,mert az indulásig jól be kell osztanom a rendelkezésre álló időt, de annyit elloptam belőle, hogy amúgy mezítelenül az ablakhoz léptem néhány másodpercre. Rendkívül kellemes érzés a balzsamos levegő cirógatása testem körül, szeretem az ilyen reggeleket. Amikor egyedül vagyok kint kis haciendámon nyáron, akkor is fel szoktam kelni a nap előtt, így anyaszülten kimegyek a teraszon keresztül a ház melletti füves részre és élvezem a hajnali friss levegő simogatását. Rendkívüli érzés, próbáljátok ki.
Egyszóval úgy éreztem, jól indul napom, sikerült az időmet is beosztani, minden fontos mozzanatra jutott belőle. Gyalog mentem ki, mint annyiszor reggelente a térre, ahonnan emberek ezrei indulnak valahonnan valahová sietős léptekkel. Nagy nyugalom volt bennem, belső mosoly lazította vonásaimat, éreztem hogy laza és erős vagyok egyszerre.
A munanapom során pokolra számítottam, de elegáns könnyed mozdulatokkal hárítottam minden támadást egóm ellen, pedig megvárt minden fontos és hetekkel ezelőtt is sürgősnek tekintett elintéznivaló. Néhány utasítás, néhány telefon, egy-két jól elhelyezett tanács ... és nem billentem ki egyensúlyomból bármi történt is. A titkárnő, mikor belépett háttal álltam neki éppen valakivel megbeszélést folytatva, széles mosollyal üdvözölt, mit széles mosoly, vigyorgott, mint ama vadalma.
Mi történt?
Mielőtt ténykedésem utolsó megbeszélését befejezhettem volna, gondolatcsipet ben várt telefon hívást viszonoztam...
És még nem volt vége. Bármerre mentem délután, mindenhol mosolygós és érdeklődő félpillantás kisért...már azt hittem, hogy "nyitva van a húsbolt" :-)))
Egy gondolat felhőt látok csak ezen a szivárványos, barátságos kék égen, ami ma felettem volt egész nap.
Ez most álom?
Vagy valóság?
Majd holnap kiderül.
A másik pillanatban már ki is kellett nyitnom szemem, időt jelzett ébresztőre állított telefonom. Az éjjel sms-em jött a tudjátok kitől, de nem olvastam el, ráérek vele. Nagyon korán volt, fél négykor még a madarak is csak készülődnek a nap ébresztésére. Semmi álmosságot nem éreztem, friss voltam és kipihent, ezen kissé csodálkoztam az elmúlt hetek fizikai és szellemi hajszája után, de örültem is neki. A környék még csendes. Gyorsan felkeltem,mert az indulásig jól be kell osztanom a rendelkezésre álló időt, de annyit elloptam belőle, hogy amúgy mezítelenül az ablakhoz léptem néhány másodpercre. Rendkívül kellemes érzés a balzsamos levegő cirógatása testem körül, szeretem az ilyen reggeleket. Amikor egyedül vagyok kint kis haciendámon nyáron, akkor is fel szoktam kelni a nap előtt, így anyaszülten kimegyek a teraszon keresztül a ház melletti füves részre és élvezem a hajnali friss levegő simogatását. Rendkívüli érzés, próbáljátok ki.
Egyszóval úgy éreztem, jól indul napom, sikerült az időmet is beosztani, minden fontos mozzanatra jutott belőle. Gyalog mentem ki, mint annyiszor reggelente a térre, ahonnan emberek ezrei indulnak valahonnan valahová sietős léptekkel. Nagy nyugalom volt bennem, belső mosoly lazította vonásaimat, éreztem hogy laza és erős vagyok egyszerre.
A munanapom során pokolra számítottam, de elegáns könnyed mozdulatokkal hárítottam minden támadást egóm ellen, pedig megvárt minden fontos és hetekkel ezelőtt is sürgősnek tekintett elintéznivaló. Néhány utasítás, néhány telefon, egy-két jól elhelyezett tanács ... és nem billentem ki egyensúlyomból bármi történt is. A titkárnő, mikor belépett háttal álltam neki éppen valakivel megbeszélést folytatva, széles mosollyal üdvözölt, mit széles mosoly, vigyorgott, mint ama vadalma.
Mi történt?
Mielőtt ténykedésem utolsó megbeszélését befejezhettem volna, gondolatcsipet ben várt telefon hívást viszonoztam...
És még nem volt vége. Bármerre mentem délután, mindenhol mosolygós és érdeklődő félpillantás kisért...már azt hittem, hogy "nyitva van a húsbolt" :-)))
Egy gondolat felhőt látok csak ezen a szivárványos, barátságos kék égen, ami ma felettem volt egész nap.
Ez most álom?
Vagy valóság?
Majd holnap kiderül.
Hozzászólások
Eddig 13 komment érkezett (
)
1.
morvax
2007. 05. 22. 2:08
Enfin!
S fürödtél már mezítelenül?
Mert az az igazi.
Én halak vagyok, s közegem tényleg a víz.
Egyszer a Balcsin beljebb a vízben lekaptuk ketten a fürdőrucinkat, én meg csak úgy ugrándozam ki úgy derékig a habokból.
Na, sose nézett rám oly pillantással az ofőm, amikor úgy látott:)
De el is pirult szegény!
2.
gaudila
2007. 05. 22. 19:45
Nahát! Napok óta csak ámulok-bámulok , ha hozzád jövök. Ez most nem rosszallás , ne értsd félre. Drukkolok neked.
3.
gaudila
2007. 05. 22. 19:49
Bocs , ez az "ámulás-bámulás" , nem igazán fedi a valóságot. Annál azért komolyabban veszem, amit leírsz.
4.
enfin
2007. 05. 22. 21:37
morvax: ..., hát persze és még sok egyéb módon. Ez azonban a fiatalság tobzódása, annyi a felesleges enerdógia, hogy legszívesebben az ember ledobná még a felesleges bőrt is magáról...:-)))
Megérne egy pár blogéjszakát felnőtteknek, hogy mi minden történt balatoni nyári éjszakákon valamikor réges rég. Fantasztikus évek voltak.
5.
enfin
2007. 05. 22. 21:42
gaudila: már-már azt hittem, hogy a barátaim, akiket annak gondolok, jó része hozzám se szól. Meglepő, vagy inkább mulatságos? De legalább te megtörted a hallgatást.
Köszönöm.
Nem volt könnyű, "nélküle" nem sikerülhetett volna.
A drukkolást is jó szívvel fogadom, bevallom szükségem van rá és jólesik
6.
enfin
2007. 05. 22. 21:44
na, ha valaki megmondja, hogy mit jelent az "enerdógia", akkor én is fogom tudni. :-)))
7.
kapitanyg
2007. 05. 22. 21:48
enfin, ehhez nincs mit hozzászólni...
Drukkolok én is.
8.
morvax
2007. 05. 22. 22:03
Én nem tudom, mit jelent:)
Ez nem éjszaka történt.
Kicsit beljebb voltunk mint a csapat, ezért voltunk oly bátrak:)
A tanárunk persze férfi volt, egy kétméteres mackó.
Így aztán nem is beszéltünk erről, mert nagyon szeretett (magyartanár).
A gimis évek elején.
9.
enfin
2007. 05. 22. 22:07
kapitányg: :-)
...azért én várhatom :-)
10.
enfin
2007. 05. 22. 22:09
morvax: azok más idők voltak, nem voltunk ilyen szabadok, meg nem létezett még nudi, ami lazíthatta volna a "hatóság" megitélést. Akkor még ott tartottunk, ha egy "posztnak" nem tetszett a séród, akkor berángatott a figaróhoz és kiadta az ukázt a négycentisre...
de azé jó vót, na :-)))
11.
morvax
2007. 05. 22. 23:41
Elhiszem:))
12.
gaudila
2007. 05. 23. 20:36
Mindig elolvasok mindent , amit írsz. Nem sokat vagyok mostanában a nol-on, de abba a kevés időbe beleférsz. Nem szeretek elsietve reagálni, ezért , ha nincs időm ,csak olvasgatok , de nem írok. Annál komolyabban szeretném venni azokat, akik érdekelnek. De csak jöjjön a nyár, nem úszod meg, folyton a nyakadon ülök.:)
13.
enfin
2007. 05. 23. 22:21
a "nyár" olyan reménytelenül messze van
Írja meg véleményét, kérdéseit!
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneve, itt bejelentkezhet.
Az IP-címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.